A K+F eredményeinek mielőbbi alkalmazása a gazdasági növekedés motorját jelenti. Ezért a nagyvállalatok maguk építik ki fejlesztő részlegüket, és toborozzák azokat a speciális ismeretekkel rendelkező embereket, akik képesek az új megoldások kidolgozására. Annak érdekében, hogy az új termék vagy technológia gyorsan és nagy fogyasztói piacon terjedjen el, hozzon gyors és magas profitot, keresik azokat a kis vállalkozásokat, akik alkalmasak a fogyasztói piachoz közeli tömegtermelésre, a fogyasztói piachoz közeli összeszerelésre, ezzel a szállítási költségek megtakarítására.

A kutatók maguk is szellemi tőkéjük gyors megtérülésében, új megrendelésekben bízva, ezért települnek azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyek kutatási és fejlesztői tevékenységet igényelnek. Ezzel és magasabb fizetéssel magyarázzák a kutatók oktatásból az iparba történő áramlását. A tudás átadásának ezt a folyamatát nevezzük "spill over" hatásnak. A fejlesztők ugyanis akkor jutnak magasabb jövedelemhez, ha találmányuk alkalmazásra kerül, és a termelésben újabb kérdésekre kereshetik a választ. Itt is nő az egymásra utaltság. És még egy szempont: a biztonság. Ha a fejlesztő hely közel van az alkalmazás helyszínéhez, kisebb a valószínűsége az ismeretek idő előtti nyilvánosságra kerülésének. Itt azért némi bizonytalanságot jelent az, hogy azok a kutatók, akik az ismeretek birtokában vannak, dönthetnek önállóan is. Ekkor magukkal viszik az eddig megszerzett tapasztalataikat, és a korábbi hely akár működésképtelenné is válhat.

A vállalati egységek szerveződések természete olyan, hogy sokszor a késztermékhez szükséges részegységek termelése földrajzilag is távol van egymástól, ami nem teszi lehetővé az ipari megoldások megismerését. A részegység termelő helyek előnyét jelenti az is, hogya tapasztalatokat csak az alkatrészekre adják át és nem a teljes know how-t. A know how nemcsak technológiát jelent, de szervezeti kultúrát, managementet is. A termelés fejlesztéséhez a szellemi és az anyagi tőke együtt szükséges. Az üzleti bizalom megszerzésének egy későbbi lépése az, amikor a teljes technológia betanításra kerül. Sokszor ekkor már veszített újdonság tartalmából és tömeges termelése indult el. Ismeretes, hogy az innovációnak csak egy része érkezik a konkrét technológia megoldással a célországba és az anyag, a jártasság további részét jelenti az ismeretek átadásának.

Az innováció fejlesztésére két lehetséges út kínálkozik:

• Az egyik a vállalkozások önálló kutatási és fejlesztő tevékenységének a fokozása, ún. inhouse megoldás,
• vagy másoktól átvenni a technológiai megoldásokat és szaktudást, az anyagot. Ez utóbbi külső erőforrást jelent ún. outsourcings, ami gyakorta a magasan képzettek áthelyezésévei kerül a vállalkozáshoz.

Az inhouse megoldás azért előnyösebb, mert a piaccai közvetlen kapcsolatban lévők látják a célszerűséget, a marketing munkát és a fogyasztást. Valamint előny még az, hogy a legfejlettebb országokban is a kutatásra és fejlesztésre fordítható összeg a GDP 4-4,5 %-ot nem haladja meg, de az európai célkitűzés csupán 3%. Ezen belül a kormányzati támogatás aránya nem nő, mert az állam nem képes olyan célszerűen áttekinteni a felhasználást, mint azok, akik ennek gyártói. A belső erőforrások felhasználása még nagyobb szerephez jut, mert a belső K+F feladatok megvalósítására a nagy létszámot foglalkoztató cégek alkalmasabbak és átcsoportosítható erőforrással rendelkeznek, költségeiket jobban tudják érvényesíteni. Ők több saját forrással rendelkeznek, amihez forrás kiegészítést kérhetnek, nagyobb a likviditásuk. Jobb az érdekérvényesítő szerepük. A jövőben is várható, hogy a kormányzati támogatáshoz növekvő üzleti alapú támogatás társul. Az Unió innovációs politikája azt is felveti, hogy egy leépülő kormányzati szerep a K+F területén - itt figyelembe kell venni a hadikutatási összegek visszaesését is -, mekkora befolyást jelenthet a dolgok alakulására. Magyarország kutatás fejlesztési gyakorlata, szellemi tőkéje a csatlakozásra váró országok között kiemelt szerepet biztosít. A regionális innovációs programok sikere (RIS), az ERN European Research Area kiterjesztésében betöltött híd szerepe, pl. Talentis program, Futures Foresight, megerősíti az üzleti szférából érkező kutatási fejlesztési tevékenységet.

A hazai innovációs helyzet értékelésére a legutóbbi 3. Európai Innovációs értékelési jelentést, (European Innovation Scoreboard) vehető alapul.

www.cordis.lu/trendchart-2003/candidatecountries

Az értékelésre alkalmazott 17 innovációs mutató tagországokra mért átlagához viszonyítja a csatlakozásra váró országok jellemzőit. Eszerint Magyarország 5 mutatóban jelez lemaradást ezek a következők:

• A termék védettség 83%-kal,
• A FDI visszaforgatása 74%-kal,
• A természettudományi és mérnöki végzettségűek 28%-kal,
• Az életen áttörténő tanulás. 23%-kal,
• Az egyetemi és főiskolai képzettség, PhD. 12%-kal van lemaradva.

L. dr. Rédei Mária