Az adóhatóság akkor minősíti a számlát fiktívnek, ha
a) a számlakiállító nem létezik, vagyis nem jelentkezett be az adóhatósághoz, nem szerepel a cégnyilvántartásban;
b) a számlakiállító eltűnt, bejelentett székhelyén nem található, az adóhatósági idézésekre nem jelenik meg, így az ő adóellenőrzését nem lehet elvégezni;
c) a számlakiállító létezik és elérhető, de az adóhatóság előtt a számlát nem ismeri el sajátjaként mondván, hogy azt nem ő állította ki;
d) a számlakiállító létezik, elérhető, elismeri a számlát, de annak összegét nem szerepeltette adóbevallásában, a számlához kapcsolódó adókat nem vallotta be vagy nem fizette meg;
e) a számlakiállító létezik, elérhető, a számlát sajátjaként ismeri el, a kapcsolódó adókat bevallotta, befizette, de a számla adóigazgatási azonosításra nem alkalmas, pl. azért nem, mert a számla kibocsátója (eladó) nem vezette a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását.

Jogkövetkezmények

Ha az a)-e) pontokban felsorolt feltételek valamelyike fennáll, akkor a számla elfogadója a következő szankciókra számíthat:
- a számlában szereplő áfa nem vonható le,
- a jövedéki termék származása nem igazolt,
- a számlában szereplő áfa-t be kell fizetni az adóhatóságnak,
- 50% adóbírság,
- a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlék,
- vagy jövedéki termék esetén jövedéki bírság.
Természetesen a számla kiállítója - bárki legyen is az - köteles a számlában szereplő áfa-t befizetni, ugyanis az Áfa törvény 40. § (6) bekezdése kimondja:
"az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) olyan bizonylatot bocsát ki, amely adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmaz."

Megelőzés

Amennyiben a számlaelfogadó vállalkozók betartják az alábbi szabályokat, abban az esetben nagy valószínűséggel leleplezhetik a megtévesztésen alapuló fiktív számla kiállítóját, illetve megelőzhetik a fiktív számla kifizetését.

1. Óvakodjunk az ügynökök, közvetítők útján történő vásárlástól.

2. Tartózkodjunk a készpénzfizetéstől, a számlákat banki átutalással egyenlítsük ki.

3. A szerződés megkötése előtt tájékozódjunk a céginformációs szolgálatnál vagy a cégbíróságon a partner cég adatairól (cégkivonat vagy másolat, iratbetekintés).

4. Az adózás rendjéről szóló törvény 47. § (1) bek. d) pontja alapján az adóhatóságtól tértivevényes levélben kérdezzük meg, hogy üzleti partnerünk adatai (név, székhely, adószám) szerepelnek-e az Adózók Országos Nyilvántartásában. Sajnos egyes igazgatóságok törvényellenesen, az adótitokra hivatkozva megtagadják a tájékoztatást.

5. Az üzleti partner cég létezéséről próbáljunk közvetett úton is meggyőződni oly módon, hogy
- tértivevényes levelet postázunk a székhelyére,
- egy kis összeget átutalunk a bankszámlájára,
- illetve egy kis összegű beszedési megbízást nyújtunk be a bankszámlája ellen stb.

6. A megkötött szerződéshez legalább fénymásolatban mellékeljük az üzleti partnerünktől beszerzett vállalkozói igazolványt vagy cégkivonatot, jövedéki engedélyt és egy bankszámlakivonatot.

7. Minden esetben győződjünk meg a tárgyaló partner személyazonosságáról és képviseleti jogosultságáról, tehát bátran kérjük el tőle a személyi és adóigazolványát. Meghatalmazott eljárása esetén ragaszkodjunk a cégszerűen aláírt meghatalmazás bemutatásához.

8. Üzleti tárgyalásokat kizárólag a cégjegyzékben szereplő székhelyen és telephelyeken folytassunk. Kerüljük a nem "hivatalos" helyeken történő találkozást.

9. A gazdasági eseményt a számlán kívül egyéb okiratokkal is dokumentáljuk. Például: szállítólevél, átadás-átvételi jegyzőkönyv, építési napló stb.

10. A kifizetés előtt vizsgáljuk meg, hogy a számla megfelel-e az alaki követelményeknek. Ha készpénzzel fizetünk, akkor az átvevő személyi igazolványának fényképes oldalát fénymásoljuk le, és az átvételt aláírásával igazoltassuk.

Vadász Iván
adószakértő