Kondenzációs kazán használatával a gázfogyasztás sokszor akár a FELÉRE IS CSÖKKENHET.

Egyrészt a különbség a kondenzációs kazán működési elvéből, tehát magából a kondenzációból ered. Erről már többször írtunk, most ezt nem részletezzük.

Mérnöki tanácsadás.
Írjon! Segítünk. Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Hívjon! Segítünk. 06/40/200-568

Sokszor leírtuk már azt is, hogy amikor egy kazán hatásfokát egy prospektusból kikeressük, akkor egy laboratóriumi körülmények között névleges terhelésen üzemelő készüléken mért adatot találunk. Ha belegondolunk abba, hogy egy átlagos fűtési szezon alatt a külső hőmérséklet mennyi ideig van a méretezési szabványban meghatározott érték közelében (kevesebb, mint 5 százalék!), tisztán látszik, hogy egy kazán az üzemidő jelentős részében részterhelésen működik. Hagyományos kazánok esetében a részterhelés mindig jelentős hatásfokcsökkenéssel jár.

Ennek következménye, hogy egy gyári adatok alapján 90 százalék névleges hatásfokú hagyományos kazán éves átlagban lehet, hogy csak 60-70 százalékkal üzemel. Kondenzációs kazánoknál ez a probléma nem áll fenn, a részterhelés miatti hatásfokromás minimális. Ez tehát a különbség második része, de van még valami más is.

Ennek megfogalmazásában egy békéscsabai vásárlónk esete segített. A lakótérben, konyhában elhelyezett kéményes kazánját kondenzációsra cserélte, amivel maximálisan elégedett. Az első év után az ő gázszámlája is körülbelül a felére csökkent. A megtakarítás annak ellenére is jelentős, hogy a lakásban radiátoros fűtés van. Tisztán látszik, hogy a kondenzációs kazánok a korábbi szabványok szerint méretezett radiátoros fűtési rendszerekkel is jól használhatók.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy még jó MÁSFÉLMILLIÓ elavult kéményes készülék üzemel Magyarországon.) A gázfogyasztás tehát lecsökkent, de a felhasználó addig nem tapasztalt jelenséggel, a penészesedéssel szembesült.

Mi lehet ennek az oka? Az ok az, hogy megszűnt egy folyamatosan működő „elszívó ventilátor”, maga a kéményes gázkazán. Régebben a kéményen keresztül folyamatos, de szabályozatlan elszívás valósult meg. Ennek mértéke többek között a külső hőmérséklettől, a kéménymagasságtól, az aktuális szélviszonyoktól függött. Ezen a 13-15 cm átmérőjű szabad nyíláson keresztül folyamatosan szökött a meleg. A jelentős energiamegtakarítás egy része tehát ennek a szabályozatlan szellőzésnek a kiiktatásából adódott.

De mit kezdjünk a penésszel?

Azt már láttuk, hogy nem helyes, ha a kéményes kazán „elszívó ventilátorként” működik. Mivel a kondenzációs kazán zárt égésterű, a lakás légterét a külső tértől hermetikusan elválasztja. Szabályozott szellőzési rendszerre van tehát szükség. Nem csak a kazáncsere miatt, hanem azért is, mert az egyre nagyobb számban beépített légtömör ablakok a szellőzetlen belső terekben a szén-dioxid feldúsulását valamint a relatív páratartalom növekedését okozzák. Az előbbitől a fejünk fáj, az utóbbi pedig a penész kialakulásának egyik alapfeltétele.

Természetesen a legjobb egy hővisszanyerős szellőzési rendszer lenne, de ez meglévő épületben sokszor nehezen helyezhető el. A legegyszerűbben kivitelezhető megoldás a mennyiségszabályozott külső beszívókkal szerelt folyamatos elszívás, amely alacsony energiafelhasználással biztosítja a megfelelő légállapotot és beruházási költsége sem magas. Ezt tanácsoltuk békéscsabai vásárlónknak is, akinek köszönjük hasznos észrevételét, amit beépítünk tanácsadási gyakorlatunkba.